Sorra tűnnek el az eredeti város- és utcaképet meghatározó épületek kerületszerte, hogy helyüket társas- vagy irodaházak vegyék át. Ferencvárosban megjelent Orbán Viktor török barátja, Adnan Polat is, aki nem mást, mint az egykori Közvágóhíd területét vette meg.
Komoly visszhangot váltott ki, amikor 2016 elején elkezdték ledózerolni az Erkel utca 18-as szám alatti épületet. A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete szerint ugyanis egy olyan értékes építészeti értékre adtak ki bontási engedélyt, amely egy jellegében egységes utcaképben állt, valamint az épület eredeti homlokzata is ép volt. Szerintük „az épület lebontásával helyrehozhatatlanul sérült nem csupán egy kerületi utca, hanem Budapest egyedi építészeti arculata is fogyatkozott”. Egy, az 1860-as években felhúzott épületről volt szó.
A 444 írta meg, hogy még 2011-ben 405 millió forintban határozták meg a minimum kivásárlási árat. Akkor még bőven érezni lehetett a 2008-as válság hatásait, és az ingatlanpiac mélyrepülésben volt. Tizenhárom alkalommal hirdették meg, de az épület nem cserélt gazdát. Egészen 2015-ig, amikor a Tranzit Hungária végül megvette 365 millió forintért. Érdekesség, hogy amikor a Tranzit Hungária épp nem belvárosi ingatlanokat vásárol, akkor szállítással foglakozik. Így írtak magukról: „vállalkozásunk legfőbb tevékenysége az ipari és az étkezési só behozatala Magyarországra. Ezt valósítjuk meg Fehéroroszországból és Ukrajnából leginkább, és keveset Ausztriából”.
A pályázati anyag szerint az önkormányzat nem azért akarta eladni az épületet, mert meg volna szorulva anyagilag, hanem hogy "hozzájáruljon az épített környezet minőségének javításához". Ehhez képest az eladó végül nem határozott meg feltételeket az épület és a telek sorsát illetően, a látványtervek szerint pedig az egykori klasszicista épület helyén, a Ferencváros szívében egy modern társasház épül.
Kéttucat bontásra ítélt épület
Egy 2015-ös határozat alapján a IX. kerületi önkormányzat 27 épületet ítélt bontásra. A Magyar Hang néhány hónapja foglalkozott a témával, akkor azt írták, hogy a Balázs Béla utcában két ingatlant – a 23. illetve a 24-28. alattit – ma már hiába keresnénk. Hamarosan ez a sors várhat több Gát, Márton és Lenhossék utcai ingatlanra is.
A fiatal műemlékvédők felhívták a figyelmet rá, hogy a régi, leromlott állapotú épületeket nem lehet üres teleknek tekinteni. Álláspontjuk szerint olyan fővárosi törvényre lenne szükség, amely Budapest egységes arculatát, és így a fent említett épületeket védené, az önkormányzatok pedig helyi szinten nem írhatnák felül.
Orbán Viktor török barátja is ingatlant vett
Az akkor még működő Heti Válasz írta meg 2017 októberében, hogy a török milliárdos Adnan Polat projektcége, az APD Real Estate Kft. a megvásárolta az egykori Közvágóhíd területét. Egy 4,8 hektáros területről van szó a Nemzeti Színházzal és a Művészetek Palotájával szemben, a Soroksári út túloldalán.
Polat cége iroda- és lakópark-komplexumot épít a területen, ahol egyébként több védett épület is van. A Magyar Hang tavaly októberi cikke szerint a beruházás elől sorban hárulnak el az akadályok. A kisebbik gondot az épület bérlői jelentették, hiszen az addig ott működő R33 nevű klubbot az önkormányzat egy nagyszabású rendőrségi razzia után azonnali hatállyal bezáratta.
A fejlesztés volumenéhez képest viszonylag kis terület, az elhelyezkedés, és az épületek fővárosi védettsége is számos probléma forrása lehetett volna, ám a kormányhivatal nem nehezítette meg Polat dolgát: a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért eljárásra sincs szükség e téren – döntött a hivatal. A főváros az addigi 50 helyett 80 százalékos beépítést engedélyezett, a korábbi 16 méteren maximált magasságot pedig 45 méterre emelték, így már nincs akadálya, hogy felhúzzák a 10-12 emeletesre tervezett épületeket. Mindezt megfejelve a Soroksári úti ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, minden maradék akadályt elhárítva az építkezés elől.
A korábbi látványtervek alapján az eredetileg ott álló épületegyüttes nagy részét várhatóan lebontják. Csupán a víztorony, a főbejárat két oldalán található, Reinhold Begas berlini művész készítette bikaszobrok, és a csarnok homlokzata maradhat meg. Ez ugyan nem feltétlenül harmonizál a védettséget szabályozó törvénnyel, de egy korábbi – és a Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó egykori Mahart-ház átalakítását megkönnyítendő – kormányhatározat azonban lehetőséget ad a beruházónak, hogy a homlokzat mögött lebontsa a védett épületet.
