A kormányt egyetlen tényező akadályozza abban, hogy fizetésemelést adjon a pedagógusoknak: saját maga.
Nem titok, hogy a tanárok a többi foglalkozáshoz képest sokkal rosszabbul keresnek. A rendőrségi átlag pl. 22–42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete. (Hogy is volt az a hajdani hosszú hajú huligán, Kövér László tábláján? Rendőrállamban a rendőr fizetése magasabb a tanárénál, jogállamban fordítva?)
A kormány korábbi bemondása szerint 2025-ig 75 százalékkal emelnék a pedagógusok keresetét, ami várakozásaik szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát érné el. Ekkora emelés önmagában is nevetséges, hiszen egy tanárt 20 százalékkal értékel le: ugyanannyit tanult, mint az, aki diplomásként a versenyszférában helyezkedett el, mégis kevesebbet kap. Orbánék szerint jó’van az úgy, hiszen tanárnak lenni hivatás.
Hogyan valósítaná meg a kormány a pedagógusok béremelését?
Rétvári Bence fideszes államtitkár nemrégiben azzal turnézta végig a magyar sajtót, hogy elhárult minden akadály a pedagógus-béremelés elől. Elmondta, hogy a kormány három év alatt 75 százalékkal növeli a tanárok fizetését, amit az első időben elsősorban uniós forrásból, utána pedig magyar forrásból valósítanának majd meg. Körülbelül 800 milliárd forint uniós és 5600 milliárd forint költségvetési forrást használnak fel a célra 2030-ig.
Rétvári nem győzte hangsúlyozni, hogy jogi akadálya nincs uniós pénznek, június 2-án minden gond nélkül utalhatja az EU. De mi van, ha nem utal? Az EU bizonyos feltételekhez kötötte a pénz folyósítását, de az Orbán-kormánynak általában gondjai vannak a vállalások teljesítésével. Olyan ez, mint a mesében az okos lány, aki visz is ajándékot Mátyás királynak, meg nem is. Az állampárt is ilyen népmesei módon intézi a dolgait.
Orbánék kilopnák a falatot a tanárok szájából
Ha nem jön uniós pénz, akkor máshonnan kell az Orbán-kormánynak biztosítani a pedagógusok béremeléséhez szükséges forrásokat, mert nagyon fogy a tanárok türelme – mondta az InfoRádióban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth szerint az év elejétől élő alapbéremelés csak arra volt jó, hogy összenyomja a bértáblát: aki 15 éve a pályán van, az ugyanannyit keres, mint aki most kezdett tanítani.
„Ha nem jönnek uniós pénzek, akkor is lépnie kell a kormányzatnak, mert ez valóban azt jelenti, hogy egyre többen fogják elhagyni a pályát és egyre kevesebben fognak jelentkezni, és amit ma még lehet kozmetikázni, azt egyre nehezebb lesz, és a kozmetikázás sem azt jelenti, hogy mindenki elégedett lesz, főleg amikor nem szakos tanárok fognak bemenni tanítási órákra"
– fogalmazott a szervezet elnöke. Hozzátette: igazából egyáltalán nem kíváncsi rá, honnan érkezik a pénz a béremelésre, de ha nem lesz uniós forrás, akkor elő kell teremteni valamilyen módon a költségvetésből.
Miből lehetne (lehetett volna) állni a pedagógusok béremelését?
Tekintsünk el attól az agyrémtől, hogy 13 év kormányzás után az állampárt részben az uniós adófizetők pénzéből akarja megemelni a magyar tanárok fizetését. A közoktatás tagállami hatáskör, finanszírozása pedig állami feladat, nem az Európai Unióé. Az, hogy erre rábólintottak, csupán egy dolognak köszönhető: annak, hogy a magyar közoktatás helyzete még az EU szerint is ezer sebből vérzik.
13 év bőven sok pazarló állami beruházást valósított meg a kormány. Ilyen-olyan stadionokra cirka 500 milliárd forint ment el, és akkor még az üzemeltetésüket nem is számoltuk hozzá. Ez a pénz persze már elveszett, ebből most nem futja a tanárok béremelésére.
A közelmúltban elszórt milliárdokra remek példa a Vodafone megvásárlása: több mint 700 millió forintba volt az üzlet, amihez az államnak kínai hitelt kellett felvennie. Akkumulátorgyártó és elektromos járműgyártó cégek számára 1050 milliárd forint állami támogatást lehet összeszámolni – és ez csak az alsó határ.
Beszélhetnénk még arról, hogy a brutális infláción mekkorát keres a kormány a 27 százalékos áfa országában, vagy hogy mennyibe került nekünk a miniszterelnök családjának kistafírungozása, saját lábra állítása, első milliárdja meg ilyenek, de a lényeg így is látszik:
a kormányt egyetlen tényező akadályozza abban, hogy fizetésemelést adjon a pedagógusoknak. Saját maga.
Kapcsolódik
Mi a franc az a státusztörvény?
A státusztörvény egy szóval jogfosztás. Hosszabban pedig a tanárok megbüntetése azért, mert sokan közülük nem tűrik már, hogy a Fidesz-kormány szellemi segédmunkásként bánjon velük, arra kényszerítse őket, hogy iskola helyett gyermekmegőrzőkben dolgozzanak. Orbán és Pintér a törvény erejével bünteti a pedagógusokat.
Kapcsolódik
Miért baj, hogy Pintér felel az egészségügyért, a belbiztonságért és az oktatásért is?
Az egészségügy az összeomlás szélén. Az oktatási rendszer romokban. Az utóbbi időben pedig már a biztonságérzetünk is csökkenhet. Biztos jó, hogy mindegyikért ugyanaz az ember felel? Aligha!
Kapcsolódik
Van egyáltalán bármi értelme a kordonbontásnak?!
Az elmúlt két hónapban a Momentum képviselői, Hadházy Ákos szabadságharcos képviselő már több alkalommal, kétszer diáktüntetők segítségével bontották le a NER zsarnokságát szimbolizáló Karmelita kolostor körüli rendszervédő kordont. De van-e értelme ezért akár szembeszállni az Orbán hatalmát védő rendőrséggel? Igen! Mert itt kezdődik a rendszer lebontása.
