A 35 évre kiszervezett autópálya-üzemeltetés és hulladékgazdálkodás valamint a a Nemzeti Bank milliárdos költségű bútorbeszerzése szúrja a Transparency International szemét, ezért jelezték kifogásaikat az Európai Bizottságnál, amely vizsgálatot indított ezekben az ügyekben.
Az autópálya- és a hulladékkoncesszió mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bútorbeszerzéseit is vizsgálja az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága - írta meg a Szabad Európa.
A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet még 2021-ben fordult az Európai Bizottság – hivatalos nevén – Belső piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai főigazgatóságához. Összesen három ügyet kifogásolt korábban a TI.
Az elsőben az MNB került górcső alá. A jegybank cége, az MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzés nélkül valósította meg a Buda Palota – egykori Postapalota – bebútorozását. A DK-s Vadai Ágnes kérdése nyomán a Fidesz legfőbb jogi védelmezője, Polt Péter legfőbb ügyész falból nyomozást indított az ügyben, amit érdemi vizsgálat nélkül lezártak azzal, hogy nem történt hűtlen kezelés.
Nem mellesleg a bútorok részben a Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltségébe tartozó Balaton Bútortól érkeztek.
Szintén vizsgálja a bizottság a hulladékgazdálkodási koncessziót, ez az eljárás is a Transparency International Magyarország kezdeményezésére indult. Mint ismert, a kormány 35 évre adta oda a Molnak a hazai hulladékpiac nagy részét, vagyis a Mol által alapított koncessziós társaság szállítja el július 1-jétől a lakossági és az ipari hulladékot. Egyedül ennek a cégnek lesz joga a hulladékot átvenni, kezelni és újrahasznosítani, és az ebből származó bevétel is a társaságé lesz. A bizottság azt vizsgálja, mennyire indokolt egy egész piacot ilyen hosszú időre, 35 évre lezárni a szabad verseny elől.
Ehhez kapcsolódik, hogy egy hangfelvétel tanúsága szerint ezt a koncessziót egyenesen a MOL kérte magának, a kormány külön számukra hozta létre, ami a legmagaabb szintű korrupció jele, de Hadházy feljelentése ellenére Polték ebben se találtak semmi kivetnivalót.
Kissé előrébb jár a brüsszeli testület az autópálya-koncesszió esetében. Ez a harmadik olyan, a közbeszerzések körébe sorolható ügy, amelyben a Transparency International Magyarország hívta fel a figyelmét arra, hogy a magyar kormány megsértette az európai uniós előírásokat. Úgy tudjuk, hogy itt már nemcsak vizsgálódnak, hanem konkrét kérdéseket is küldtek a magyar hatóságoknak.
A TI szerint az autópályák üzemeltetése és a hulladékkezelés esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
A koncesszió lényege pont az lenne, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserébe azonban ő is fedezi a költségeket. Magyarországon azonban nem így történt, továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát. Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a koronavírus-járvány megfékezése érdekében kijárási tilalmat vezetnek be a hatóságok, az autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól.
Az autópályák koncessziós joga Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember céges érdekeltségeinél landolt.
A TI Magyarország úgy gondolja, hogy ezek az ügyletek valójában leplezett közbeszerzések, amelyeket úgy intézett az állam, hogy közben nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat, ami nemcsak a magyarországi, hanem az uniós közbeszerzési előírásokat is sérti.
A koncessziós irányelv értelmében ha a koncesszió időtartama hosszabb, mint öt év, számításokkal kell igazolni, hogy ez a hosszabb időtartam szükséges ahhoz, hogy a koncesszió jogosultjának megtérüljön a befektetése. A TI szerette volna megtudni, hogy a kormány milyen számítások alapján jutott arra, hogy az autópályák és a hulladéküzletág esetében 35 év alatt térül csak meg a koncesszorok befektetése, de az illetékes állami szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda nem volt hajlandó kiadni a kért adatokat.
Emiatt pereket indítottunk és nyertünk is, ezért végül megkaptuk azokat a számításokat, amelyek a kormány szerint igazolják, hogy törvényes és szakmailag indokolt a gyorsforgalmiút-hálózat működtetését és a hulladékkezelést egyaránt 35 évre haveri magánkezekbe adni és az ebből származó hasznot magánzsebekbe irányítani
– mondta Ligeti Miklós. Szerinte a kormány évtizedekre előre kizárta a versenyt mind az autópálya-építési és -üzemeltetési, mind pedig a hulladékkezelési piacon, és állami monopóliumként átadta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei közé sorolható magántőkealapoknak, illetve a Molnak ezt a két üzletágat.
Ligeti szerint a törvénysértések orvoslása egyedül az Európai Bizottságtól várható, Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság ugyanis kategorikusan visszautasította, hogy eljárjon ezekben az ügyekben.
Pont az elmúlt héten derült ki egyébként, hogy versenyjogi vizsgálatot is kezdhet az Európai Bizottság a 35 évre szóló magyar autópálya-koncesszió ügyében. A panasz szerint az alvállalkozói szerepet csak egy „szűk kör töltheti be”.
Kapcsolódik
Milliárdeső hullik Matolcsy bútorgyáros fiára
Így jár az, aki luxusfideszesek közé születik. Matolcsy György jegybankelnök fia Porschékkal jár és milliárdos bútorgyára van. A fiatalember állítása szerint igyekszik távol tartani magát apuci megrendeléseitől, az MNB tulajdonát képező Buda Palota bebútorozása valahogy mégsem zavarta.
Kapcsolódik
Polték szerint nem korrupció, ha a kormány a MOL kérésére ír ki egy MOL-ra szabott, 35 éves koncessziót
A fideszes lopások leleplezése elleni legfőbb védvonal, a Polt-féle ügyészség szerint nincs itt semmi látni való, így megtagadta a nyomozás elindítását, mert - úgymond - nem észlelt bűncselekményre utaló jelet. Persze, hisz a korrupció egy fideszes számára nem bűn, hanem alapállapot.
Kapcsolódik
Igen, pont az nyerte el a 35 éves autópálya-koncessziót, akire számítottál
Nem is indulhatott volna a törvény szerint közbeszerzésen a nyertes cég, de hát Mészáros Lőrincé, így nem igazán számítanak a jogszabályok.
