Az ellenzéki párt így küzdene a folytogató pénzromlás ellen.
Az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adókulcsának öt, a többi élelmiszer áfakulcsának 18 százalékra csökkentését sürgette ismét az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke pénteken. Korózs Lajos az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón azt kérte, a kormány ne nehezítse tovább az emberek mindennapi megélhetését "a harmatgyenge forinttal és a rekordmagas inflációval".
Szerinte a kialakult helyzettel nem tudott megbirkózni sem a kormány, sem a Magyar Nemzeti Bank. Úgy néz ki, hogy az infláció tartósan itt marad, ami hatással van a bérek alakulására, a munkanélküliségre és a kamatokra - közölte. Az ellenzéki politikus azt mondta, nincs olyan kormányzati beavatkozás, ami megfékezné a generális drágulást.
Az infláció kieszi a gyerekek csizmájából a csokimikulást
Minden egyre többe kerül, és ez alól nem kivételek a karácsonyi édességek sem. Drágább lesz a csokimikulás és a szaloncukor is.
A Momentum azt követeli csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfáját
Az élelmiszerek ága már most is az egekben, de további drágulás jöhet.
Mindennapi kenyerünk? Sokaknak már az is gond lehet
Teljesen elszabadult a liszt és a pékáru ára a Hegyvidéken is. Egy budapesti évente 37 kilogramm kenyeret eszik meg, sokaknál rendszeres reggeli-tízórai-uzsonna a péksütemény is - nem akármiről van szó! Önt mennyire érinti?
Elmondta, sokba kerül a mindennapi megélhetés; a mezőgazdasági termelői árak 24, a gabonafélék 40 százalékkal, a búza felvásárlási ára pedig 27 százalékkal drágult. Megjegyezte, nagyon megviseli a gyermekes családokat a gyermekneveléshez szükséges termékek drágulása is. Az áfa magas, az árak magasak, de a családi pótlék 13 éve nem emelkedett egy huncut fillérrel sem - hangoztatta.
Korózs Lajos kitért arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban nyilvánosságra hozott, a háztartások életszínvonaláról szóló éves jelentéséből kiderül, a bérek növekedése ellenére 2,5 százalékkal csökkent az egy főre eső reáljövedelem. Hozzátette: a háztartások fogyasztása is csökkent, miközben a kötött kiadások emelkedtek, vagyis szűkültek a szabadon felhasználható pénzek, mert a mindennapi megélhetés költségei magasabbak lettek.
(mti)