Magyarországon a Fudan Egyetem ügye miatt került előtérbe, hogy az egyre mélyülő lakhatási válság az egyetemistákat is érinti, mivel nincs elég kollégiumi férőhely, az albérletek pedig egyre inkább megfizethetetlenek - írja a Telex.
Egész Európában probléma, hogy az egyetemisták megfizethető lakhatást találjanak maguknak, ami a növekvő igények és ingatlanárak mellett egyre nagyobb kihívást jelent. Nálunk a Fudan Egyetem ügye miatt került előtérbe, hogy az egyre mélyülő lakhatási válság az egyetemistákat is érinti, mivel nincs elég kollégiumi férőhely, az albérletek pedig egyre inkább megfizethetetlenek. Az eredeti tervek szerint több mint 8000 kollégiumi férőhelyet hoznának létre a Déli Városkapu projekt részeként felépülő Budapest Diákvárossal, de a kínai egyetem miatt bizonytalanná vált, hogy mi valósul meg ebből.
Jól szemlélteti a hazai viszonyokat, hogy a 2021-2022-es tanévben közel 300 ezren tanultak a felsőoktatásban, ekkora létszámra körülbelül 55 ezer férőhely jut. Bár az elmúlt években történtek fejlesztések, a HÖOK szerint a 130-140 százalékos túljelentkezés sem ritka, és várhatóan a jövőben sem javulás ezen a téren. Főleg Budapesten rossz a helyzet, körülbelül 10 ezer plusz férőhelyre lenne szükség. Persze nem mindegyik egyetemista akar kollégiumban lakni, de az albérletpiacot elnézve még mindig ez a legolcsóbb megoldás.
De nemcsak a magyar főváros küzd ezzel a problémával, a legtöbb európai nagyvárosban nőtt az egyetemisták száma. A berlini Taggesspiegel adatgyűjtése szerint sok helyen nagyobb mértékben, mint a lakosságé. Értelemszerűen a férőhely-kapacitások nem tudták követni ezt a növekedést. Uniós szinten ez úgy néz ki, hogy 2013 és 2020 között 1,4 százalékkal nőtt az EU lakossága, míg az egyetemisták száma 8,8 százalékkal. Párizs lakossága például 2020-ra 3,7 százalékkal nőtt, miközben 20 százalékkal több diák élt a francia fővárosban 2013-hoz képest. Többek között Londonban és Amszterdamban is nagyon hasonlóan alakultak ezek a számok, míg a finnországi Helsinkiben pont ennek ellenkezője történt.
Berlinben és Brüsszelben kisebb egyetemista-boom játszódott le az elmúlt években: a német és a belga fővárosban a 30 százalékot is meghaladta a diákok számának növekedése a 2011-et követő 9-10 évben. A 2020-2021-es adatok szerint Berlinben 203,8 ezer egyetemista élt, Brüsszelben közel 116 ezer.
Forrás: Telex
Jól szemlélteti a hazai viszonyokat, hogy a 2021-2022-es tanévben közel 300 ezren tanultak a felsőoktatásban, ekkora létszámra körülbelül 55 ezer férőhely jut. Bár az elmúlt években történtek fejlesztések, a HÖOK szerint a 130-140 százalékos túljelentkezés sem ritka, és várhatóan a jövőben sem javulás ezen a téren. Főleg Budapesten rossz a helyzet, körülbelül 10 ezer plusz férőhelyre lenne szükség. Persze nem mindegyik egyetemista akar kollégiumban lakni, de az albérletpiacot elnézve még mindig ez a legolcsóbb megoldás.
De nemcsak a magyar főváros küzd ezzel a problémával, a legtöbb európai nagyvárosban nőtt az egyetemisták száma. A berlini Taggesspiegel adatgyűjtése szerint sok helyen nagyobb mértékben, mint a lakosságé. Értelemszerűen a férőhely-kapacitások nem tudták követni ezt a növekedést. Uniós szinten ez úgy néz ki, hogy 2013 és 2020 között 1,4 százalékkal nőtt az EU lakossága, míg az egyetemisták száma 8,8 százalékkal. Párizs lakossága például 2020-ra 3,7 százalékkal nőtt, miközben 20 százalékkal több diák élt a francia fővárosban 2013-hoz képest. Többek között Londonban és Amszterdamban is nagyon hasonlóan alakultak ezek a számok, míg a finnországi Helsinkiben pont ennek ellenkezője történt.
Berlinben és Brüsszelben kisebb egyetemista-boom játszódott le az elmúlt években: a német és a belga fővárosban a 30 százalékot is meghaladta a diákok számának növekedése a 2011-et követő 9-10 évben. A 2020-2021-es adatok szerint Berlinben 203,8 ezer egyetemista élt, Brüsszelben közel 116 ezer.
Forrás: Telex
