Brüsszeli bürokrata, kipróbált pártkatona vagy dörzsölt politikus? Egy kicsit mindegyik, de leginkább egy olyan csicska, aki szerint középszerűnek lenni nagyon is kívánatos a szakmában. Ő már csak tudja.
Aki arra kíváncsi, mivel foglalkozott Navracsics Tibor édesapja, honnan jött az ifjabb „Navra”, mit végzett és hol dolgozott, az itt, rövidebben pedig itt találja az infókat. Ezek az adatok fontosak, de iskolák és évszámok sorolása helyett izgalmasabb, ha a nagyobb karrierállomosokon keresztül mutatjuk be Orbán régi-új miniszterét.
A politológusból lett politikus
Navracsics Tibor 57 éves, jogi egyetemet végzett. Veszprémben született és érettségizett, dolgozott politikai elemzőként, előbb a közgázon, majd 1997-től 2010-ig ELTE jogi karán volt politológia tanár. ’98-tól nemcsak tanítja, hanem csinálja is a politikát: a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációval foglalkozó osztályára került, innen lépdelt kitartóan felfelé. A Fideszben akkoriban nagyembernek számító politológus, Lánczi András volt a mentora. Állítólag Lánczi hívta fel a pártvezetés figyelmét Navracsicsra, aki a Fidesz 2002-es választási veresége után tört fel igazán.
A háttérember
Navra részletes elemzést készített a vereség okairól, amit a Fidesz akkori elnöksége nagyra értékelt. Egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy MSZP mozgósításban nyomta le a Fideszt. Ekkor javasolta, hogy kezdjenek hálózatokat kiépíteni. Ezt a pártvezetés meg is fogadta:
Menjünk vissza a 2002-es verséghez. Ezután kezdődött a nagy átszervezés a Fideszben, amelynek Navracsics fontos irányítója volt (természetesen Orbán Viktor engedelmével.) A pártok akkor megyei rendszerben működtek, ezt alakították át a Fideszben választókerületeken alapulóra.
Mindeközben Veszprémben, saját választókerületében is nagy változáson ment át a Fidesz. Navracsics nemcsak átszervezni akarta a párt hierarchiáját, hanem a tagságot is bővíteni akarta – ezt a tervét Veszprémben is sikerült végrehajtani, bár ő maga nem tudott győzni egyéniben.
Kegyvesztettből kulcsfigura
2004-re működött az új pártstruktúra. Navracsicsot az EP-választás után a 2006-os választási program összerakásával bízták meg, és már ekkor a Miniszterelnöki Hivatal lehetséges vezetőjeként emlegették. A választások közeledtével azonban a feltörekvő politikus valami miatt hátrébb került. Egyesek szerint Orbán inkább Habony Árpád és Rogán Antal tanácsait szomjazta, mások szerint Navracsics maga vonult vissza. Megint mások azt mondták,
A 2006-os vereség visszahozta Navracsicsot a kegyvesztettek köréből: új arcot kerestek, így lett a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője ideiglenesen. Karrierjének újabb lökést adott az öszödi beszéd: amikor Orbán kitalálta, hogy a fideszesek minden alkalommal vonuljanak ki, amikor Gyurcsány beszél, csupán Navracsics és Semjén Zsolt maradhatott bent. Hosszú évekig nekik sikerült megjeleníteni a parlamentben a kormány ellenzékét, amit a jelek szerint Orbán a mai napig nem felejtett el.
Ugorjunk 2010-re. A Fidesz megnyerte a választást, ekkoriban a fideszesek – természetesen név nélkül – a következőket mondták Navracsicsról és a pártról az Indexnek:
- „Orbán csak szürke embereket tűr meg maga mellett valódi hatalmi pozícióban” – magyarázta egyikük. A szürke itt erős lojalitást, és még erősebb önmérsékletet jelent, szerinte ezeknek a tulajdonságainak köszönhetően lett Navracsics fontos ember.
- „Navra nagyon jól érzi, hogy mikor kell kompromisszumot kötni, egy lépést hátra lépni, és ez nem derogál neki” – mondta egy befolyásos fideszes.
- „Azt szokta mondani, hogy a jó politikusnak a biztos középszerűséget is vállalnia kell, nem kell mindenáron kreatívkodni, mert sokszor a nyugodt kiszámíthatóság a jó kormányzás titka” – egy fideszes képviselő szerint ezért számít megbízhatónak Navracsics.
Orbán régi-új minisztere: 2010-től napjainkig
2010-ben Navracsics nemcsak igazságügyi és közigazgatási miniszter lett, hanem főnöke is a többi miniszternek. Ellenőrizhette a teljes törvényalkotást, hozzá tartozott az összes tárca kommunikációja, és persze miniszterelnök-helyettesként Orbán „dublőrként” szerepelhetett.
A 3. Orbán-kormányban 2014 júniusában Navracsics külgazdasági és külügyminiszteri megbízatást kapott, ám ez nem tartott sokáig: három hónap után Brüsszelben az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Mandátuma lejárta után 2019-ben hazajött, és viszonylag súlytalan szerepben várta a 2022-es nagy visszatérését.
Navracsics a politikai hatalmát alapvetően nem vagyonhalmozásra használta fel – ne legyenek illúzióink, természetesen ő is kőgazdag, akár a többi hűséges orbánista. Sokkal inkább érdekelte a kormányzás és a bürokrácia, mint a fosztogatás, legalábbis a fideszesek szerint.
A 2022-es válsztásokon Navracsics a Veszprém megyei 3-as választókerületben indult és nyert. Az 5. Orbán-kormányban területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter lett. Röviden ő az, akinek haza kellene hoznia az uniós pénzeket, eddig azonban inkább kevesebb, mint több sikerrel szerepelt (pedig még a KDNP-t is bevállalta).
Kapcsolódik
Nagy nehezen rászánták magukat a kormánytagok, hogy lemondjanak a jólfizető egyetemi kuratóriumi tagságukról
Persze Gulyás Gergely nem bírta végig a Kormányinfót hazudozás nélkül most sem.
Kapcsolódik
Milyen csicska? Ja, a Navracsicska
Van ám bőr a képén Navracsics Tibornak, amikor azt mondja, hogy ''Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerülhet''.
Kapcsolódik
A káoszkormány sumákolni próbál az EU-val szemben - 3000 milliárd forint uniós forrás sorsa a tét
A magyar kormány most is megpróbál sunyizni és az eredeti vállalásokhoz képest helyenként jelentősen módosította, felvizezte azokat a törvénymódosításokat, amelyeket nemrég fogadott, illetve fogad majd még el a jogállamisági mechanizmus keretében - állítja Ujhelyi István. 3000 milliárd forint uniós forrás sorsa múlik ezen.
Kapcsolódik
Erasmus-ügy: a Fidesz elmegy a végsőkig, hogy a saját embereit minél több pénzhez juttassa
Az MSZP szerint ideje, hogy a Fidesz teljes mértékben kivonuljon az alapítványi kuratóriumokból. Az alapítványi kuratóriumi posztokról lemondott miniszterek pedig fizessék vissza tiszteletdíjukat azonnal és maradéktalanul az alapítványokba, az így befolyt összeget hallgatói ösztöndíjakra lehetne fordítani.
